evangélikus templom Church

A garamszécsi (Pliešovce) evangélikus templom a Besztercebányai kerületben található, modern templom, amelyet 1927 és 1928 között építettek Michal Milan Harminc építész tervei alapján. A Szlovák Köztársaság Kulturális Emlékeinek Központi Jegyzékében 1109/1 számon szerepel. Az épület oszlopok nélküli, ovális alaprajzú, központi elrendezésű, és egy 48 méter magas toronnyal rendelkezik, amelynek csúcsán tűzben aranyozott kereszt látható.

A garamszécsi evangélikus egyházközség II. József császár 1781-es türelmi rendeletének kiadása után fontos időszakon ment keresztül. A hívők engedélyt kaptak, és 1784-ben felépítették a régebbi türelmi templomot, amely a 20. század elején az enyészeté lett. Az új evangélikus templom alapkövét 1926 tavaszán rakták le. Az építkezést egy év és hat hónap alatt fejezték be. A felszentelést 1927. október 23-án Samuel Zoch püspök végezte el több lelkész és egyháztag jelenlétében. 1927-ben új parókiát építettek, felújították a kápláni lakást, a gazdasági épületeket, valamint egy új kántorlakással is bővült a komplexum.

A templom építészetében megjelennek a kubizmus hatásai, ami a karcsú, körfolyosós torony vertikálisával hangsúlyozott homlokzat kialakításában is megnyilvánul. Az épület kivitelezője G. Schulc volt. A belső tér oszlopok nélküli, ovális központi teret formál. A megvilágítást magas ablakok biztosítják. A belső teret amfiteátrum-szerűen elrendezett ülőhelyek és oldalsó előterekkel ellátott előcsarnok egészítik ki. A bejárati homlokzat előtt áll a két oldalsó lépcsőházzal rendelkező torony. A régebbi, lebontott templomból számos berendezési tárgyat átmentettek: egy 1863-ból származó orgonát, 1863-as falámpákat, 1831-es és 1884-es ónozott gyertyatartókat, egy 1833-as klasszicista keresztelőmedencét, egy 1816-os faboltozatú oltár maradványait, Ľubomír Kubány Krisztus megkeresztelése című 1896-os olajfestményét, két 19. század közepéről származó portrét, ónból és rézből készült istentiszteleti edényeket, 1803-as és 1864-es kancsókat, valamint egy 1806-os harangot. A belső berendezés nagyobb része 1827-ből származik. Három új harangot – Hit, Szeretet és Remény nevekkel – a község adományozott, míg a régi harangot a megsemmisült templomból hozták át.

A második világháború idején a templomot súlyos harcok érték. Az épület mögött egy német harckocsi rejtözött, amely az Óvár (Oremov Laz) felé lőtt, aminek következtében a templom 11 találatot kapott. A legsúlyosabb kárt az 1945. március 3-ról 4-re virradó éjszaka hozta. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a bekészített robbanótöltetet, nem sokkal azután, hogy a templomban egy német tiszt orgonázott. A robbanás tönkretette az orgonát, amely összetörve az oltáron hevert, a torony lépcsőjét szilánkokra törte, és a tornyot a kertek magasságáig az összes fal csatlakozásánál megrepesztette.

A súlyosan megrongált torony helyreállítását Heisz zólyomi építőmester vállalta magára. 1948-ban az egész templomot kijavították. Az új orgonát a krnovi Rieger cégtől rendelték meg, és 1951-ben szerelték fel. A megújult templom felszentelését 1951-ben Fedor Ruppeldt püspök végezte el. 1960-tól 1986 végéig Ondrej Ondrejka lelkész szolgált Garamszécsen. Szolgálati ideje alatt fejlesztették a berendezést, elvégezték a villamos harangozás és a parókia villamos hálózatának generáljavítását, lefestették a templom tetejét és kijavították az ereszcsatornákat.

A templom együttesét a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala ÚZPF 1109 számon tartja nyilván, és magában foglalja az 1927–1928-as modern mozgalomhoz tartozó evangélikus templom épületét. A garamszécsi evangélikus egyházközség a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyugati Egyházkerületének Honti Egyházmegyéjéhez tartozik, és 949 tagot számlál.

A templom állapota jó, az épület továbbra is betölti rendeltetését. Garamszécs község középső részén található.