Hviezdosláv Gimnázium Gymnasium and mem.plaque

Vitatok Önöket Késmárkon, egy városban gazdag történelmi múlttal és mély emlékekkel. Most a lábaitok előtt álló épület nemcsak oktatási központ, hanem fontos tanúja is az utolsó századok alatt átélt változásoknak ezen régióban. Előttetek Hviezdoslav Gimnázium áll, egy épület, amely jelenléte meghatározza ennek a városrész jellegét. Ha rátekintünk, talán csak iskolai épületként érzékeljük, de falai mögött rejtőzik az országos tudatosság, intellektuális virágzás és folyamatos fejlődés izgalmas története.

Most nézzünk együtt végig arra, hogyan jött létre ez a szervezet, és milyen volt annak történelmi kontextusa. Késmárk mindig is nyitott város volt, ahol különböző kultúrák és gondolatok találkoztak egymással. Éppen ebből az érzésből nőtt ki is az iskola története. Ha visszatekintünk a közép-európai állam időszakára, pontosabban 1927 és 1928-ra, tanúi voltak egy fontos szakadásnak. Ebben az időben nyíltak meg párhuzamos csehszlovák osztályok, ahol magyarul oktattak. Ez volt a helyieknek kulcsfontosságú lépés, mert nem csupán gyakorlati szükségletet, hanem az identitásuk elismerését és győzelmét is jelentette.

Ez a folyamat fokozatosan fejlődött, amíg 1936-ban nem értük el a döntő szakaszt. Ekkor történt meg véglegesen a szlovák gimnázium önállósítása, és hivatalos nevét kapta: Kežmárki Csehszlovák Reál Gimnázium. Képzelje el az oktatók és diákok örömét és büszkeségét, akik végül önálló iskolában tudtak működni. Ez volt a reményteljes időszak és új struktúrák építésének korszaka, amelyek szolgálni fogják a jövő generációit az intellektuálisoknak.

Most fordítsuk figyelmünket az épület saját architektúrájára. Amikor megvizsgáljuk a fasszát és az egész szerkezet kompozícióját, észrevehetjük annak formák harmóniáját és egyensúlyát. Az épületet, amit látszunk, 1893 és 1904 között építették. Tervezője Martin Rázus volt, aki újklasszikus stílusban készítette el. Az újklasszicizmus jellemzője az antikokhoz való visszatérés, a szimmetria és vonalak tisztaságának hangsúlyozása, ami stabilitást, méltóságot és intellektuális tekintélyt kívánt kelteni. Éppen ezért olyan fenségesnek hat az épület. Tekintsük meg a homlokzatot, és érezzük, hogyan tükrözi az architektúra az épület funkcióját – az iskola helye kellett legyen a rendnek, a fegyelemnek, de egyben a gondolkodás világításának is.

Érdekes, hogy Késmárkon hosszú oktatási hagyomány van. A kežmarskai lyceum, amely az aktuális struktúrákat megelőzte, kivételes nemzetközi és vallási jellegű volt. Nem csak helyi iskola volt, hanem inkább egy kozmopolita központ, ahol tanultak sok nemzetiség és vallás képviselői. Ez a tolerancia és sokszínűség hagyománya nagymértékben átörökítette magát az iskola későbbi működésének időszakába.

Az utóbbi történelem megtekintésekor láthatjuk, hogy az iskola sok átalakuláson ment keresztül, amelyek visspiegelték a hazai politikai és társadalmi változásokat. A második világháború után, pontosabban 1953 és 1954-ben átalakult az iskola tizenegyéves középiskolává. Később, 1961 és 1962 között a neve változott Általános Ismeretterjesztő Középiskolára (SVŠ). Ezeket a névváltozásokat száraz adminisztratív adatoknak tekinthetjük, de valójában pedagógiai megközelítések változását és az új társadalmi körülményekhez való alkalmazkodást jelentették.

Zökkenőmentes fordulópont volt 1969 és 1970 közötti időszak. Ekkor nyíltak meg az első két osztály a négyéves gimnáziumban, ami visszaállította a klasszikus gimnáziumi oktatás modelljét. És pontosan 1969-ben történt valami, ami ma is meghatározza az intézmény identitását. Az intézmény megkapta Pavol Országh Hviezdoslav nevű tiszteletbeli címét.

Kicsoda ez a személy, és miért van összekapcsolva vele az épület? Pavol Országh Hviezdoslav egyik legkiemelkedőbb szlovák költője, a mély érzékenység, természet iránti szeretet és nemzeti tudatosság szimbóluma. Az ilyen tiszteletbeli cím megadása nem volt csupán formális gesztus. Ez az irodalom, a szlovák nyelv és Hviezdoslav által képviselt értékek iránti tisztelet kifejezése volt. Az iskola így nemcsak matematika vagy történelem oktatási helye lett, hanem egyik legnagyobb szlovák költőjének emlékművé is.

Jöjjünk most egy érdekes részletre, amely segít jobban megérteni ezen a helyen lévő légkört. Tekintsük ezt a gimnáziumt egy átkelőhelynél a múlt és jelen között. Amikor az épület felé nézel, úgy érzed benne a 19. és 20. század fordulójának újklasszicizmusát, de ugyanakkor érzed magadban a modern oktatás lélegzetét is. Talán az a rejtély, hogy hány ezer történet, vita és álom született meg ezekben a hálószobákban. Minden diákgeneráció saját energiával gazdagította ezt az épületet. Az első magyar nyelvű osztályoktól kezdve napjaink diákjaiig – ez a hely élő szervezet.

Figyeljük meg az emléktáblát, amely díszítik az épületet. Ez egy csendes emlékeztető arra, amit éppen felsoroltunk. Ez a szimbólum annak, hogy a tudás és oktatás a legmagasabb érték, amit megszerezhetünk. Késmárk történelmi emlékei tanítanak minket arra, hogy a múlt nem valami statikus dolog, ami könyvekben maradt fenn, hanem az, ami körülvesz minket minden kövön és utcanevet vagy iskolát.

A Hviezdoslav Gimnázium tehát több, mint egy piros cseréptől és ú